AIESEC Program

 

Iskolánk a 2012-2013-as tanévben csatlakozott az AIESEC – Fogadj Önkéntest Programhoz. A sikeres együttműködést ebben a tanévben is folytatjuk.

Az önkéntesek a világ különböző országaiból érkező lelkes fiatalok akik magas szinten beszélnek angolul illetve németül. Részt vesznek a nyelvórákon, újszerű élményt szerezve tanulóinknak.

Az interkulturális közeg és az intenzív nyelvi környezet minden korosztály számára inspiráló erő. A gyermekek számára olyan élményt nyújt, amely hosszú távon is motiválhatja őket tanulmányaikban.

Az önkéntesek elhelyezése családoknál történik 1 illetve 2 hetes turnusokban. A fiatalok új szint visznek a családok mindennapjaiba, idegen nyelvi környezetet teremtenek és betekintést nyújtanak kultúrájukba.

 

Beszégetés Oliviával, a kínai önkéntessel

- Miért jelentkeztél az önkéntes programba?

- Szerettem volna valami új dolgot kipróbálni. Rengeteg új emberrel ismerkedhettem meg és sok európai helyre eljutottam. Többek között jártam Budapesten és Prágában, és szeretnék még ellátogatni valamelyik hétvégén Bécsbe is.
- Te választottad Magyarországot, vagy nem volt lehetőséged eldönteni, hogy hova szeretnél utazni?
- Én választottam, ugyan nem ez volt az első elképzelésem. Először Prágába jelentkeztem, majd Horvátországba. De mivel nem kaptam visszajelzést pár napon belül, úgy döntöttem, máshol újra próbálkozok. Ekkor választottam Budapestet, aminek nagyon örülök, mert igazán megszerettem ezt a várost.
- Mielőtt idejöttél volna, hallottál Magyarországról?
- Persze. Kínában szinte minden lány ismeri Sissit, a magyarok királynéját. Már el is látogattam a Gerbaud cukrászdába, amit Sissi is nagyon kedvelt.
- Miért tetszik Budapest?
- Nagyon szeretem a Duna-partot, a hidakat és a Parlamentet. Az otthonomban is hasonlóan helyezkedik el a folyó, a város közepén.
- Miben tér el Magyarország Kínától?
- Leginkább az emberek és az ételek különbözőek. Kínában sok halat eszünk, mivel nagyon sok a tó és a folyó. A zöldségeket, ellentétben az európaiakkal, párolva fogyasztjuk, és salátát csak ritkán eszünk.
- Említetted, hogy az iskolák is egészen mások Kínában, mint itt. Pontosan miben térnek el az ottani iskolák a magyaroktól?
- A legnagyobb különbség az, hogy Kínában fizetni kell az iskolának azoktatásért, míg itt a tanárokat az állam fizeti. Másik eltérés, hogy a tanítás jóval később ér véget délután, mint itt, Magyarországon. Kínában a gyerekeknek sokkal többet kell tanulnia, így viszont jóval kevesebb idejük marad sportolásra, zenélésre és kikapcsolódásra. Emellett a lehetőségek is sokkal kedvezőbbek az itteni iskolákban. Rengeteg kirándulás és sportprogram van, ami úgy gondolom, hogy nagyon jó. Tetszik az is, hogy az iskola fogad önkénteseket, mert szerintem mindkét félnek nagyon hasznos ez a program. Sajnos Kínában ilyesmire nincs lehetőség az általános iskolákban.
- Milyen a mi iskolánkban órát tartani?
- Nagyon izgalmas. Az alsósok kedvesek és aranyosak, a nagyobbaknak pedig már vannak saját gondolataik, elképzeléseik, amik nagyon érdekesek. Nagyon örülök, amikor egy-egy prezentáció után látom, hogy a gyerekeket érdekli a téma, és kérdeznek a kínai kultúrával kapcsolatban.
- Szívesen visszajönnél a későbbiekben Magyarországra?
- Mindenképpen!

Nagy Zsófia

Anna a kedvenc bolgár önkéntesünk

A tanév kezdete óta néhány héten keresztül egy bolgár származású, nagyon kedves lányt láthattunk vendégül iskolánkban. A németesek nagyon örültek, hiszen eddig csak angolul beszélő önkéntesek jöttek.

Annával sajnos gyorsan elrepültek a hetek. Minden héten más-más családnál lakott. Napközben a kezdő- és haladó német-csoportokkal töltötte idejét. Ezek a vele eltöltött órák nagyon vidáman teltek. Sokszor tartott olyan órát, melyre prezentációval készült. Ezektől fellelkesülve mi is tömegével készítettünk hasonló előadásokat. Míg ő Bulgáriáról mesélt sok érdekes dolgot, mi magyarországi ismeretekkel gazdagítottuk. Az órákat mindig kedves kérdésekkel indította. Szívesen meghallgatta véleményünket, sőt, az általunk kiválasztott témákból tartotta előadásait.  De nem csak nekünk segített sokat, hanem Erzsi néninek és Andrea néninek is. Például ellenőrizte a leckéket, meghallgatta a memoritereket, ezenkívül megtartotta a hiányzó angoltanár óráját is... A hétvégéit a barátaival, ismerőseivel töltötte, de mi nem bántuk, hiszen kijár neki is a pihenés.

Mint már írtam, hamar elrepült a kb. 6 hét. Nagyon szomorú lesz a búcsú, de ez érthető is. Reméljük, hogy a legközelebbi önkéntes is ilyen, Annához hasonlóan aranyos, kedves és türelmes lesz!

Dabóczi Réka

  

Riport Annával

- Hol születtél?
-VelikoTarnovóban születtem. Ez egy bolgár város.

-Hol tanultál meg németül?
- Az idegen nyelvű gimnáziumban.

- Milyen nyelven tudsz még?
- A bolgár az anyanyelvem, de jól beszélem a német és angol nyelvet, és tudok spanyolul és oroszul is.

- Melyik nyelvet szereted a legjobban?
- Ez egy nehéz kérdés. Szerintem a bolgár és a spanyol nagyon szép nyelv, de a németet, angolt és oroszt is használom mindennapjaimban.

- Mi a kedvenc időtöltésed?
 -Szeretek zenét hallgatni, olvasni, táncolni. A hobbijaim közé tartozik még a ping-pongozás és a jógázás is.

- Hogy érezted itt magad?
- Nagyon jól. Főleg az iskola légkörében. Meg persze a családok is nagyon kedvesek voltak.

- Milyen nevezetességeket néztél meg?
- Budapesten: a várat, a Mátyás templomot, a Halász bástyát, a hidakat, a Gellérthegyet, a Margit-szigetet, Bazilikát, Budapest központját, a Gerbeaud Cukrászdát, a Nemzeti Múzeumot, a Vajdahunyad várát, a Néprajzi Múzeumot, a Nemzeti Színházat, a Széll Kálmán teret, a Corvinus Egyetemet. Magyarországon pedig ezeken a helyeken jártam: Gödöllő, Köveskál, Tokaj, Szentendre.

- "Tanítottál” már más iskolában?
- Nem.

- Dolgozol valamit?
- Igen, Németországban asszisztens vagyok egy könyvtárban, és a drezdai Műszaki Egyetemen tanulok.

- Köszönjük az interjút.

 

Dabóczi Réka, Telek Ádám

Riport Emanuellel

 

Kóstoltál magyar ételeket? Ha igen, ízlettek?

E: Igen, és nagyon finomak voltak. Ettem sonkát, kolbászt, szalámit, gyulyáslevest, halászlét. (ezeket magyarul mondta)

 

Voltál várost nézni?

E: Igen, láttam a Budai Várat, Hősök terét, Szabadság hidat, Gellért-hegyet.

 

Miyenek a magyarok a te szemeddel?

E: Nehezen fogadnak be embereket, de kedvesek és segítőkészek.

 

Milyen híres építményt láttál?

E: Budai Várat, Parlamentet, de csak kívülről.

 

Megátogatnád újra Magyarországot?

E: Igen,tervezem.

 

Tanultál-e magyar szavakat, kifejezéseket?

E: Igen, például: magyar vagyok, brazil vagyok, szomjas vagyok, éhes vagyok, fal, szék, asztal, kutya, macska stb....

 

Fogsz még visszajönni ide, vagy Európába?

E: Igen, mindent meg akarok nézni errefelé.

 

Mik a terveid a jövőt illetően?

E: Egy évig Brazíliában maradok, hogy az AISEC-nél dolgozzak, és befejezzem a tanulmányaimat, és aztán Ázsiát be akarom járni

 

Mit gondolsz a magyar iskolákról?

E: Szerintem nagyon jók itt az iskolák és jól felszereltek. Itt az angol tanítás is kiváló,mert angolul tanítják, ellenben Brazíliában portugálul.

 

Szívesen laknál itt?

E: Nagyon szép az ország, de nem laknék itt, márcsak az időjárás miatt sem.

Benke Laura

info@kelenvolgyisuli.ujbuda.hu

(1) 424 5374  Fax: 424-5373

1116 Budapest, Kecskeméti J. utca 14.

                                         


Parse error: syntax error, unexpected 'referer' (T_STRING), expecting ')' in /var/www/kelensuli/data/www/kelensuli.hu/stat/var/last.php on line 52